Amikor Jézus feltámadt, először az asszonyoknak jelent meg, akiknek viszont nem hittek az apostolok. Vajon a hitnek bizonyítékokra van feltétlenül szüksége? Tamás apostol addig nem hitt, amíg meg nem tapinthatta a feltámadt Jézust. Ha van elég jel, akkor hiszünk – ha nincs, akkor nem? Vagy épp fordítva: amint biztosra akarunk menni, már nem is hitről beszélünk, hanem tudásról?
És mégis: mindannyian keressük a jeleket. Valamit, ami megerősít, ami láthatóvá teszi a láthatatlant. És ha a feltámadás legnagyobb jele maga Krisztus, akkor miért nem vesszük észre a hétköznapokban? Vagy inkább: mit kellene meglátnunk ahhoz, hogy húsvét ne csak távoli történet, hanem mindennapi valóságunk legyen? A kérdésekre a Püspökkenyér legújabb adásában keresik a választ.