Tisztelt Lelkiatya! Bűn a kövérség? Nem merek félek templomba menni hogy mit gondolnak rólam. Misére nem járok ez miatt de sírt őrizni voltam .

Dicsértessék Jézus Krisztus! Kedves lelki atya,nekem az lenne a kérdésem,hogy mi q véleménye Kovács-Magyar Andrásról? Állítólag embereket gyógyít,sőt halottakat is támasztott már fel.Mindezt az ő elmondása szerint az Isten által teszi. Azt mondja,hogy Jézus Krisztus az Úr számára és ő hívő keresztény. Több interjút is megneztem vele. Önnek mi a velemenye róla? Valóban Isten adja neki ezeket a képességeket és az Isten ereje által gyógyít? Vagy valami más van a dologban?

Kedves Lelkiatya! Akár közel vagyok Jézushoz, akár nem, azzal mindig is sokat küzdöttem, hogy tudjak benne bízni a körülményektől függetlenül. Azt tudtam, hogy én mit akarok neki adni, mennyire szeretem és biztos voltam sok mindenben, ami olyan általános, mindenkire érvényes információ vagy ígéret volt, tökéletes példa erre a feltámadása vagy a második eljövetele, de amikor (szerintem) mondott vagy üzent valamit, ami nagyon személyesen nekem szólt és nem értettem a tartalmát vagy nem tudtam elhinni mert olyan felfoghatatlan volt, akár jó értelemben, olyankor valahogy nem tudtam bízni benne. Nem tudtam bízni benne, hogy úgy lesz, hogy bízhatok Jézusban, hogy nem véletlenül mondja amit mond, hogy nem én értettem félre, hogy tényleg úgy lesz. Több ilyen eset is volt, de mostanában történt valami, ami elgondolkodott. Éppen egy filmet néztem, ami az ő szent és tiszta édesanyjáról, az Istenszülő Máriáról szól és nagyon jól bemutatja Mária engedelmességét, hitét, bizalmát. Korábban is gondolkodtam már ezen, de akkor még csak átsuhant a gondolataimban. A konkrét eset arról szól, hogy édesanyámnál nemrég diagnosztizáltak egy alapvetően súlyos és nem gyógyítható betegséget, de még nagyon az elején tart. Gyógyszereket szoktak rá adni, de alapvetően nem adnak gyógyulást. Nagyon aggódtam emiatt, hogy mi lesz ebből, nem akarom édesanyámat elveszíteni, féltem az állapota rosszabbodásától. Az orvos, akinél először volt, tényszerűen elmondta, hogy ez elég rossz betegség, de az sem biztos, hogy rosszabbodni fog. Egyszer Jézusnak írtam egy levelet, néha levélben szoktam imádkozni és közölni vele amit szeretnék, ez körülmények és a helyzet függvénye. Leírtam neki, hogy sok minden aggaszt engem, többek között édesanyámnak ez a betegsége. Amikor itt jártam, akkor olyan volt, mintha hallottam volna, hogy válaszol és mond nekem két szót: "Ne félj!" - nehéz elmagyarázni, mert nem a hangját hallottam, de mégis hallottam ezt a két szót és nem olyan volt, mintha én mondtam volna magamnak, de nem is tennék olyat. Akkor nem tudtam hova tenni. Valami jó dologra utalt, ennyit értettem, de a tartalmát nem. Gondoltam magamnak, a "ne félj" jelenthet sok mindent. Ne féljek, mert feltalálnak majd egy új kezelést és anyukám meggyógyul, ne féljek mert nagyon sokáig (vagy sosem) fog rosszabbodni az állapota, ne féljek mert rosszabb lesz a helyzet de majd lesz erőm elviselni, ne féljek mert az imáim hatására valahogy megoldódik a helyzet amit akkor majd látni fogok, ne féljek mert megjelenik majd nekem maga Jézus és meggyógyítja az édesanyám és még ki tudja mit jelenthet ez a két szó, hogy "Ne félj". A lényeg, hogy örültem ennek a válasznak, de közben nem tudtam mit kezdeni vele és nem tudtam teljesen megnyugodni sem. Nemrég volt az édesanyám annál az orvosnál, akihez a másik orvos irányította, mert ő a betegség szakértője és azt mondta neki, hogy még nagyon a folyamat elején jár, szinte a folyamat előtt és még nagyon hosszú ideig megmaradhat ez az állapot. Anyukám nem emlékszik mit mondott pontosan, de egy elég nagy számot, talán 10 vagy 20 évet. Abban nem lehetek biztos, hogy mikor mi lesz, de elgondolkodtam. Jézus azt mondta, hogy ne féljek, hacsak félre nem értettem vagy nem hallucináltam és az édesanyámtól egy ilyen hírt kapott az orvostól, ami alapvetően egy elég jó hír a helyzethez képest. Lehet ez az egész egy megerősítés, hogy tényleg bízzak, abban amit Jézus mond nekem? Amit válaszol vagy üzen nekem? Őszintén érdekelne, hogy Ön szerintem jól gondolom-e amit gondolok. Máskor is volt már olyan, hogy akkor még nem tudtam megérteni, hogy hogyan lesz valami lehetséges, de mégis úgy lett, ahogy szerintem Jézus mondta. Az egyik ilyen eset az volt, amikor volt egy bizonyos rendszeres programom az egyik hétköznapi szentmise előtt és ahhoz, hogy odaérjek a misére úgy, hogy áldozni is tudjak, ahhoz azt a másik programot kellett volna korábban kezdeni. Végül csak annyit tudtam intézni, hogy kicsit lett korábban. Amikor ezt levélben leírtam, akkor mintha hallottam volna, hogy "Minden rendben lesz!" és később mint írtam, kicsit korábbra is lett téve ez a dolog, de nem annyira, hogy teljesen ott tudjak maradni. Még csalódott is voltam kicsit. Egy idő után kiderült, mikor egyszer végig ott maradtam és utána mentem egy későbbi misére, illetve mikor egyszer megbetegedtem, hogy nem is biztos, hogy jó lenne azon a programon végig ott maradni a liturgia előtt. Arra jutottam, hogy elég az az egy óra ott és utána jobb menni a liturgiára, de nem mindkettőt végig vállalni, mer az nekem túl fárasztó és egy idő után már figyelni sem tudok. Ez is egybeesik azzal, hogy "Minden rendben lesz" amit azt hiszem válasznak hallottam. Ezt akkor őszintén szólva nem Jézussal osztottam meg, de attól még jöhetett tőle a válasz, gondolom. Egy harmadik eset is volt, amikor szintén nem Jézussal osztottam meg valamit. Az apostolokat is szívesen szólítom meg az imában. Elmondom nekik az érzéseim, élményeim, a kérdéseim, a szomorúságaim, sok mindent. Egyik alkalommal Péterhez intéztem az imámat és részleteztem neki, hogy volt egy bizonyos helyzet, ezt és ezt mondtam, nem tudom vétkeztem-e, de azt is elmondtam, hogy mi az, ami miatt meg nem tűnik bűnnek. Mintha hallottam volna a választ, hogy "Akkor mi a baj?" szóval körülbelül, hogy "akkor miért lenne bűn?" vagy valami ilyesmit jelenthetett. Később megkérdeztem egy papot, elmondtam neki amit Péternek és ugyanazt a választ kaptam, hogy nem követtem el bűnt. Jelenthetik ezek azt, hogy nyugodtan bízhatok abban, amit viszonylag ritkán, de hallani szoktam? A legelső eset, édesanyám betegsége, ennek kapcsán tévesen érzem azt, hogy ez egy bizonyíték arra, hogy bízzak mindig Jézusban vagy ez tényleg egy megerősítés? És mi a helyzet amikor nem Jézust szólítom meg, de mégis kapok választ, olyankor az Jézustól jön akkor is ha nem ő van megszólítva vagy attól a személytől, akit megszólítottam? Számomra fontosak ezek a kérdések, sokat jelentene a válasza.

Kedves Lelkiatya! Köszönöm szépen a választ, és semmi gond, hogy nem tudott előrébb venni, így is örülök, hogy 8 nap alatt választ kaptam. Annyiban még tudna segíteni, hogy esetleg mond olyan papokat/személyeket, akiktől tudnék ilyen gyógyulások felőle érdeklődni? Nagyon megköszönném. És köszönöm az előbbi "kérdezőnek" is a segítségét. A szentekhez tartozó gyógyulásokat is tanulmányozom természetesen.

Kedves Lelkiatya! Bűnnek számít ha egy nő nem vágyik gyermekre? Férjemmel elég kesőn találtunk egymásra és 39 évesen kötöttünk szentségi házasságot. Gyermekünk nincs se közös se előző kapcsolatból A környezetünk már a házasságkötést is úgy értelmezte, hogy biztosan úton van a gyermek vagy mindenáron gyermeket szeretnék.. Folyton tapintatlan kérdésekkel bombáznak. Természetesen nem utasítjuk el a gyermekáldást ha jön de én már kimondottan nem vágyom rá. Magasabb életkoromból és egészségügyi problémáimból adódóan én már nem szeretnék orvostól orvosig, mindenféle kuruzslóhoz szaladgálni gyermekáldás reményében. Férjem is úgy gondolja, hogy az Úr majd eldönti mit szeretne. Ha nem ad gyermeket úgy is le tudjuk hasznosan élni az életünket.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Tisztelt Lelkiatya én most nem kérdést szeretnék feltenni. Csak azt szeretném kérni öntől és ezt az oldalt követőktől,hogy imádkozzanak édesanyámért,akinél komoly egészségügyi problémát találtak és akit május 6-án műteni fognak. Kérem én is a mindenható Istent,hogy gyógyítsa meg és tartsa meg őt egészségben. Kérem,hogy önök is imádkozzanak. Köszönöm.

Kedves Lelkiatya! Halálunk után üdvözülünk, remélem! De akkor miért gyászolunk? Mostanában ezen gondolkozom. Meghal valaki, akkor fáj, pokolként élem meg az elvesztését. Vagy magamat sajnálom. Ahelyett, hogy örülnék, hogy már a mennyben van. Érdekes volt megélni ezt is. Krisztus feltámadt, a szentatya is, ahogy velem közölték. Örülni kéne, hisz legszebb napon ment el. De mégis fekete zászló, gyászmise, lelkiüdv. Nekem ez olyan paradoxon. Friss gyászolóknak azt szoktam mondani. Jézus is megsiratta előbb Lázárt...De nem állt meg ott. Vagy mi még itt tartunk. Sírunk, mert még homályos, a feltámadás? Sok szentem van. Miután egyhűl a fájdalom, szoktam kérni a közbenjárásukat, pláne, ha olyan valami ér, amit közösen éltünk át. De van olyan is, hogy szorul a szívem, mert hiányzik az illető. Most olvastam, kedvenc részem. "kertész" vagy " Raabboni"? Hát nálam talán még a kertész, idő kell, hogy Mester legyen belőle. Köszönöm! Szilvi

Lelkiatya.hu Ennyi elég, hogy megkapja? Köszönöm.

Dícsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Atya,tudja nagyon szeretek Forma1et nézni,a kedvencem pedig már régóta Lewis Hamilton 7szeres világbajnok,lehet már Ön is hallott róla. Hamilton önmagát régebbi interjúkban Katolikusnak valotta,Temploma járó hívő embernek. De az utóbbi időkben több igen rossz megjegyzést tett,abortusz párti lett,anno sajnos Ferenc pápát is kritizálta,lmbtq támogató lett. Katolikusként lehet egy ilyen sportolónak tovább szurkolni? Köszönöm.

Dicswrtessek a Jézus Krisztus. Tudom nem pontosan ez a Görög katolikus köszöntés, de hiába vagyok görög katolikusnak kereszteleve római katolikus misékre jeetam gyerekként meg most is... A kérdésem az lenne hogy első aldozas nelkül is gyónhatok?

Kedves Lelkiatya! Eretnekség az, ha katolikusként valaki azzal az eredeti bűn fogalommal tud azonosulni, amit az ortodoxia vall, ti. hogy a következmény/büntetés öröklődik csak, a bűnösség nem? Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Lelkiatya, egy kérdező a csodás gyógyulás után érdeklődött. Most Carlo Acutis szentté avatásának aktualitása kapcsán olvastam a hozzá kapcsolódó gyógyulásról itt: https://www.magyarkurir.hu/hirek/elismertek-boldog-carlo-acutisnak-tulajdonitott-csodat Mivel súlyos koponyasérültről van szó, nem tudom, hogy mondták-e a betegnek, hogy imádkoznak érte, de ha esetleg igen, szerintem ilyen állapotban "logikusan" nem érthette meg akkor sem, de ha mégis megértette, talán az is jelen logikánkon túli, nem csak a gyógyulás. Hátha ez is segít a kérdezőnek, bár biztos talál jobb példákat is, ha keres.

Tisztelt Lelkiatya!Ez a kijelentés mennyiben lehet igaz??Ez így lenne tényleg?Hálás köszönet a válaszért!! Senki nem változik csak akkor, ha ő akar. Akkor sem, ha könyörögsz neki, akkor sem ha megszégyeníted. Nem tudsz hatni az érzéseire, az észérveire és azzal sem érsz majd el semmit, ha megvonod Tőle a szereteted. Egyetlen dolog képes változásra bírni bárkit is: a saját felismerése, hogy meg kell tennie. És csak egyetlen esetben jön el ez a pillanat: amikor készen áll. Todorovits Rea írása

Kedves Lelkiatya! Az Istenbe és a halál utáni életbe vetett hitemet szeretném növelni, mert sok évvel ezelőtt meginogott, de az az igazság, hogy talán sose volt igazán erős. Sok módszert próbáltam (beleértve az imádkozást, dicsőítést, stb.), de rájöttem, hogy a hitem igazán az olyan dolgok növelik amikor 1-1 dologban ésszerűen meggyőződöm Isten létében. Ennek az az oka, hogy én egy reális beállítottságú, matematikát, logikát szerető ember vagyok. Elkezdtem csodás eseteket tanulmányozni, de rájöttem, hogy a hitem azok a csodák növelik amiket szinte lehetetlen természetes módon megmagyarázni. Mióta ezeket csinálom tényleg úgy érzem, hogy erősebb lett a hitem, sőt sokszor elég ha nem is tanulmányozom azokat a csodákat amikről olvasok, hanem már maga, ahogy értően olvasom, az növeli a hitem. Ezek a csodák lehetnek bármilyen fajták (gyógyulás, Mária-jelenések, Pio atyával kapcsolatosak, Oltáriszentség csodák, stb.). A gyógyulásos csodáknál viszont önhibámon kívül, de tudomást szereztem arról, hogy ott fennállhat a placebo-hatás (valaki elhiszi, hogy meggyógyul, és tényleg meggyógyul), vagy egyéb más pszichológiai tényező, ami olyan hatást tud az agy által a szervezetben kiváltani, ami által felépülhet még súlyos betegségből is az illető. Viszont ha találnék olyan gyógyulásos eseteket, ahol az illető egyáltalán nem volt tudatában annak, hogy imádkoznak érte, semmit nem tudott róla, akkor azoknál már tényleg kizárható bármilyen magyarázat, a placebo is. Ezért jöttem rá, hogy fontos lenne olyan eseteket találni, hogy az illetőnek súlyos gyógyíthatatlan betegsége van, amiből nem lehet felépülni, és más imádkozik érte úgy, hogy ő nem is tud róla, meg nem is mondják neki, hogy imádkozni fognak érte. Tudna Lelkiatya mondani néhány olyan internetes forrást, vagy cikket vagy könyvet, vagy bármit, ahol ilyen eseteket tudnék nézni? Bármilyen gyógyulás jó, hallottam, hogy Pio atya által is gyógyultak meg sokan. Ha esetleg ott lennének olyan esetek, ahol nemtudott az illető arról, hogy imádkoznak érte, az is jó lenne. Nagyon sokat segítene nekem ha találna ilyen esete(ke)t. Beszéltem más papokkal is erről sajnos nem nagyon tudtak ilyen esetet. Pedig nagyon jól jönne. Rengeteg csodás gyógyulás volt az idők alatt a világban. Nagy számok törvénye alapján kell lennie néhánynak, ahol az illető egyáltalán nem tudott arról, hogy imádkoznak érte. Mivel nekem ez most nagyon fontos lenne, előrébb tudná venni, és ha van ideje tudná rá mielőbb válaszolni? A választ előre is nagyon köszönöm!

Kedves Lelkiatya! Egy angol nyelvű katolikus oldalon (https://www.catholic.com/magazine/online-edition/is-judas-in-hell) azt olvastam, hogy Áthoszi Szent Sziluán szerint imádkoznunk kell Júdás üdvösségéért. Esetleg tudja a Lelkiatya, hogy ez milyen kontextusban hangzott el, s hogy miként kell viszonyulnunk ehhez? Válaszát előre is köszönöm!