A hajdúszoboszlói Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Templom művészi festése 2025 szeptemberében kezdődött. Az ikonokat különleges technikával készítette el egy 6 művészből álló csapat: Vaszil Babich, Hucul Szerhij, Ponomarenko Zahar, Ponomarenko Olena, Brjuchovec Igor és Kovacs Ivan.

Az ikonok alapját a csapat vezető festője, Vaszil Babich készítette el. A terveket felhasználva munkatársai előbb vászonra festették meg a képeket, a helyszínen pedig ezeket a vásznakat ragasztották fel a falra.
A vásznak 2026 júniusának végén kerültek a helyükre. Július 26-án, a püspöki vecsernye kezdetén Fülöp metropolita a vezető festő segítségével, az oltár mögötti falon egy keresztet tett teljessé ecsetvonásaival. Ezt követően pedig megáldotta a templom ikonjait.

A szertartásra zsúfolásig megtelt az Istenszülő Oltalmára szentelt templom. Az ünneplő közösség tagjai között foglalt helyet az egyházközség néhány korábbi szolgálattevője, a Görögkatolikus Metropólia több papja, az önkormányzat képviseletében Majoros Petronella alpolgármester és Morvai Gábor jegyző, valamint Ésik Ádám, a helyi református iskola lelki vezetője is.

A vasárnapi vecsernye nemcsak valaminek a végét, de valaminek a kezdetét is jelentette. 1978-ban Hajdúszoboszlón járt az a Karol Wojtyła, akit ma Szent II. János Pál pápaként tisztelünk. Fekete András hajdúszoboszlói görögkatolikus parókus kezdeményezésére a vecsernye végén Fülöp metropolita a szent pápa vércseppereklyéjét helyezte el a szent pápát ábrázoló ikon előtt.
„Az igaz hitnek oktatója, a vallásosság és tisztaság tanítómestere, a mindenség világítója, a főpásztorok isteni ihletettségű dicsérete, ki tanításoddal, mint a Szentlélek élő szócsöve, mindeneket megvilágosítottál, bölcs János Pál, imádd Krisztus Istent, hogy üdvözítse a mi lelkünket!” (Szent II. János Pál pápa tropárja).

„Az ikon nem csupán ábrázol, hanem tanít” – kezdte ünnepi köszöntőjét Fülöp metropolita. A templomban látható ábrázolások az egyház tanítását közvetítik, és gazdag jelképrendszerrel bírnak. A vízkereszti ikonon Jézus földi működésének kezdetét láthatjuk. Jézus szinte mezítelenül lépett a folyóba. Ezzel az ábrázolással átellenben azt láthatjuk, ahogy – ismét szinte mezítelenül – keresztre feszítik. A vízkereszti ikon fölött ott van az Úrszínváltozás, vagyis annak az eseménynek az ábrázolása, amelyben Krisztus istensége láthatóvá vált az apostolok számára. A keresztre feszítés fölött pedig a feltámadást láthatjuk, amellyel Isten bizonyította, hogy az ő hatalma a halál erejénél is nagyobb.

Fülöp atya a bizánci templomok egyik építészeti különlegességre is felhívta a jelenlévők figyelmét. A szögletes alaprajzú templom a földi, a nyolcszögletű kupola és rajta a Pantokrátor, a mennyi egyházat jelképezi. A kupola 4 ponton kapcsolódik a szögletes templomhajóhoz, ezeket a szaknyelv csegelyeknek nevezi. A földi és a mennyei egyházat ezen a négy csegelyen az evangélisták kapcsolják össze.

Mindezek az ábrázolások és jelképek hatással vannak ránk. A templomban a maga teljességében láthatjuk az egyházat, a küszöböt átlépve Isten országába érkezünk. Isten rajtunk keresztül akarja láthatóvá tenni az egyházat a templom falain kívül is – hívta fel a hívek figyelmét a metropolita. Ebben pedig segítségünkre vannak a gyönyörű ikonok, amelyekből töltekezhetünk. Hajdúszoboszló fürdőibe sokan járnak gyógyulni és pihenni. A gyönyörűen kifestett templom, benne Szent II. János Pál pápa ikonja és ereklyéje pedig a hitünkkel együtt nemcsak a testnek, de a léleknek is segít a gyógyulásban.

A vecsernye végén Fekete András hajdúszoboszlói parókus háláját fejezte ki mindazok irányába, akik munkájukkal vagy támogatásukkal segítették a templom művészi festésének megvalósulását. Köszönetet mondott Vaszil Babich ikonfestőnek a munkáért, Gecséné Valter Gyöngyinek, a Szent Lukács Görögkatolikus Idősek Otthona vezetőjének az ikonfestőnek adott szállásért, továbbá a város önkormányzatának az általuk nyújtott támogatásért.

