A katolikus egyház életében Vízkereszt (január 6.) kiemelt ünnep, hiszen ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka. Ilyenkor a pap szenteltvízzel járja végig a hívek otthonait, és áldást kér a ház falaira éppúgy, mint az ott élők mindennapi életére. A szertartás üzenete világos: Isten áldását kérjük arra a helyre, ahol dolgozunk, pihenünk, ahol kapcsolataink, örömeink és küzdelmeink zajlanak.
Mit ünneplünk Vízkeresztkor?
Vízkereszt „Urunk megjelenésének” ünnepe: Úristenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus kinyilatkoztatását ünnepli az egyház. A görög „Theofánia” elnevezés szó szerint Isten megjelenését jelenti. A keleti és nyugati egyházi hagyomány eltérő hangsúlyokat hordoz: nyugaton az epifánia főként a napkeleti bölcsek hódolatára irányítja a figyelmet, keleten pedig Jézus megkeresztelkedésére, és az Atya kinyilatkoztatására a Jordán vizében. A hagyomány szerint ezzel az eseménnyel válik egyértelművé Jézus messiási küldetése, és egyben lezárul az ószövetség időszaka.
Magyar népszokások Vízkereszt ünnepén
Hazánkban Vízkereszt gazdag népi hagyományokat őriz. A katolikus falvakban országszerte szokás volt január 6-án a ház- és vízszentelés. A szenteltvíz az élet teljes ívét végig kísérte: a bölcsőtől a koporsóig alkalmazták, betegek és állatok gyógyításánál, sőt kutak vizének megszentelésénél is. A házszenteléskor a pap és kísérői – a kántor és a ministránsok – minden házba ellátogattak. Imádság és ének kíséretében áldást adtak az otthonra, majd vendégül látták őket.
Hogyan zajlik a házszentelés ma?
A szertartás rendszerint a lakás központi helyiségében, a nappaliban vagy étkezőben történik – ott, ahol a család és a vendégek élete találkozik. Sok család kis oltárt készít: az asztalra gyertya, kereszt vagy szentkép kerül. A pap imádságot mond, közösen énekelnek, majd szenteltvízzel meghintik a helyiségeket és az ott élőket.
TROPÁR 1. hang
A Jordánban való kereszteltetésedkor, Urunk, /
kijelentetett nekünk a Szentháromság imádtatása; /
mert az Atyának szózata bizonyságot tőn rólad, /
kedves Fiának nevezvén téged, /
a Szentlélek pedig galamb képében megerősíté a szózat csalhatatlanságát. /
Ki megjelentél és a világot megvilágosítottad, /
Krisztus Istenünk, dicsőség néked!
KONTÁK, 4. hang
Kijelentéd magadat ma a mindenségnek, /
és a te orcád világossága, Uram, / jegyeztetett mireánk, /
kik önérzettel dicsőítünk téged mondván: /
leszállottál és megjelentél nekünk, /
ó megközelíthetetlen világosság!
A házszentelés nemcsak „új” dolgok – új ház, felújítás, költözés – megáldásáról szól. A görögkatolikus hagyományban különösen hangsúlyos, hogy ilyenkor újra és újra kérjük Isten áldását életünkre, kapcsolatainkra, otthonainkra – visszatérünk a Jordán folyó megáldó üzenetéhez.
Meddig kérhető házszentelés?
Bár sok helyen néhány napon belül lezajlik, nagyobb településeken a házszentelés időszaka akár tavaszig is elnyúlhat. A papok a munkabeosztáshoz, a családok időrendjéhez alkalmazkodva vállalnak látogatásokat: hétvégén, munkaidő után, vagy épp délelőtt az idősebbek kérésére. A lényeg, hogy a hívek bátran keressék a görögkatolikus atyákat!
A Duna szentelt vizével adott áldás
Az idei ünnepkörhöz kapcsolódva január 8-án Kocsis Fülöp metropolita a szentelt Duna vizével áldotta meg az érseki hivatalt és a hozzá tartozó épületeket is: a Myra kávézót, a kegytárgyboltot és az adományboltot. A szertartás jelképesen is kifejezte, hogy az egyházi szolgálat, a találkozások helyei, a mindennapi munka tere is Isten áldásában részesülhet.
Vízkereszt üzenete ma is időszerű: Isten belép emberi életünk valóságába, és jelenlétével megszenteli mindennapjainkat – otthonunkat, munkánkat, kapcsolatainkat.