Ötven nappal húsvét után - Pünkösdi elmélkedés

Annyi érzés, gondolat, emlék van jelen az ember bensőjében. Ötven nappal Húsvét után, pünkösd ünnepén, a tanítványok szívében is ott kavargott a harminc ezüst csengése, a kakas kukorékolása, a „Feszítsd meg!”-ek, a „Láttuk az Urat!”, a „Nincs itt, feltámadott” kiáltások hangja, és a mennybemenetelkor elhangzott „Tegyétek tanítványommá a népeket!” parancs súlya. Fájó emlékek, bizonytalanságok, aggodalmak, zsivaj, rendetlenség volt a lelkükben. Nem voltak még készen arra, hogy kiálljanak az ünnep miatt Jeruzsálembe érkező tömegek elé, tanúságot tenni a Feltámadottról.  

Félelmükben bezárkóztak, ám egyszer csak zaj támadt, szélvész zúgása kerekedett. A Szentlélek érkezésének első jele. A viharos szél nem kellemes, nehéz elviselni. Ám, annál hasznosabb. Mindazt, ami nincs jól rögzítve, ami csak felesleges teher, azt elröpíti, majd csend kíséri. A Szentlélek elfújta a bénító aggodalmakat, hogy csöndesség lengje körül az apostolokat, és koncentráltan várják a következő eseményeket. A Szentlélek képes a bezártságtól áporodott emberi szív-szobákat éltető levegővel felfrissíteni, erővel megtölteni; a gondolkodást, a döntést, a lelkesedést újra éleszteni.

Lángnyelvek ereszkedtek a tanítványokra. A tűz fénye és ropogása, az otthon, a biztonság hangulatát nyújtja. A félelem elszáll, s felváltja az otthonos közeg érzete, ahol az ember felszabadultan mer beszélni átélt élményeiről, érzéseiről. A tanítványok ezzel a biztonságérzettel, a Lélek-otthon-melegével léptek az ünneplő tömeg elé, és beszélni kezdtek próféciákról, Krisztusról, feltámadásról, örök boldogságról. Szólni kezdtek lehengerlő tűzzel, szenvedéllyel. 

Krisztusra összpontosítottak, mindarra, amit Ő jelent számukra, amit Ő képvisel, amit Ő tett és tenni tud értünk. Róla kezdtek beszélni, és bárki, bármelyik országból volt is ott, megértette őket, mert a krisztusi szeretet – nyelv univerzális, mindenki megérti. Krisztusról kezdtek beszélni, így nyitottak a tömeg felé, s lám a tömeg is nyitott feléjük, nyitott mindarra, amit Jézus képvisel. Háromezer férfi keresztelkedett meg, s lett a Názáreti követője, a nőket és a gyerekeket nem számítva, azon az egyetlen egy napon!

A pünkösdi csoda ma is folytatódik mindazok életében, akik teret engednek a Szentléleknek, és ráhagyatkozva, Krisztusra fókuszálnak, mindarra, amit Ő jelent számunkra, amit Ő adott és adhat nekünk. Akik a Lélek által megújulnak, és a tüzétől hevítve cselekednek, azokat belülről átjárja éltető ereje, és a Feltámadottat állítják életük középpontjába. Ezért szívből énekeljük az ünneppi tropárt: „Áldott vagy te Krisztus Istenünk, ki a halászokat bölcsekké tetted, leküldvén nekik a Szentlelket, s őáltalok hálódba ejtetted az egész földet, emberszerető Urunk, dicsőség néked.”