A ködbe burkolózott Keszthelyi-hegység és a Balaton sejtelmes látványa nem szegte kedvét a lelkes kirándulócsoportnak. Gyenesdiásról indulva rövid séta után a település feletti, felhagyott dolomit bányák különleges világát, a régió földtörténetét és földtanát geológus szakvezetésével ismerhettük meg. Amíg a felnőttek a tudományos részleteket hallgatták, addig a kicsik gyors és alapos terepbejárást végeztek... Majd szó szerint hegyen - völgyön át felkapaszkodva sétáltunk tovább a kedvelt Nagymezőre, ill. a közeli Festetics-kilátóhoz, ahol a nagy ködben aztán ugyanolyan kép fogadott minket a torony tövében, mintha felmásztunk volna rá. Persze az őszi erdő szépséges színei és a titokzatos Vadlánlik-barlang kárpótoltak mindezért.

A Keszthely belvárosában, a kastélyparkban és a Balaton partján való séta után vecsernyét végeztünk a Fő téren álló, XIV. században épült, gótikus stílusú templomban, majd bőséges vacsora, nevetős játékest következett földön - vízen - levegőben, amiben főleg a kreatív anyukák jeleskedtek.
A másnapi Szent Liturgia végére az időjárás is megenyhült, így Rezi várába már napsütésben jutottunk fel, ahonnan aztán feltárult a látóhatár, többek között Tátika, Zalaszántó, a Keszthelyi-hegység látképe is. Végül a hegy lábánál jó hangulatban, a folytatás ígéretével köszöntünk el egymástól, hiszen a közös kirándulás során több barátság is szövődött minden korosztályban, tele ötletekkel.

"Kisgyerekes anyukaként félve vágtam bele a túrába, de hatalmas meglepetésemre a gyerekeim szuperül helytálltak. Az 5 hónapos végig aludta, a 4 éves pedig új barátokra tett szert, és észre se vettük az idő meg a kilométerek múlását. A közel 5 km-es túrát Gyenesdiásról a Festetics-kilátóig kb. 4 óra alatt tettük meg, közben meg-megálltunk. Még egy régi barlangot is felfedeztünk, ami a gyerekek kedvenc helye lett" - mondta az egyik szülő.

"A túra végeztével elfoglaltuk a szállást Keszthelyen, s indultunk is a gyönyörű belvárosba, majd a Magyarok Nagyasszonya templomban vecsernyén vettünk részt, ahol nagy meglepetésre még egy játékokkal teli gyermeksarok is a rendelkezésre állt, ami egy ilyen hosszú és fárasztó nap után felüdülés volt a csemetéknek, így a szülők is nyugodtan részt vehettek a szertartáson. A szállásra visszatérve meleg vacsora várta a családokat, ahol mindenki kedvére válogathatott többféle fogás közül, azt követően pedig csapatépítő játékest következett. Egy ilyen izgalmakkal teli, tartalmas nap után mondanom se kell, nem kellett sokáig altatni egyik gyerkőcöt sem. Másnap a reggeli után Szent Liturgián vehettünk részt, majd elindultunk a következő túrára , a Rezi várhoz. Gyönyörű időt sikerült kifogni, a kilátás meseszépen tárult elénk a Káli medencéről. Nagyon jól éreztük magunkat, örülök, hogy belevágtunk a túrákba és megtapasztalhattuk a közösség megtartó erejét. Mind a gyerekek, mind a házaspárok megtalálták egymás társaságát, és jó érzés volt azzal szembesülni, hogy a mindennapi kihívásaink és problémáink majdnem ugyanazok, nem vagyunk egyedül. Testileg elfáradva, de lelkileg annál jobban feltöltődve értünk haza. Antal atya szervezésének hála, soproni görögkatolikusként ez volt az első kirándulásunk a környéken, és biztos, hogy nem az utolsó. “