Beiktatták a román nagyérseket

A keleti egyházak lehetnek metropóliai, nagyérseki és pátriárkai egyházak. A nagyérseki és pátriárkai egyházaknak saját szinódusa van, amelyek megválasztják egyházuk fejét. A megválasztott nagyérseket a pápa megerősíti, a pátriárkát viszont csak tudomásul veszi. XV. Benedek pápa 2005-ben emelte nagyérseki rangra a román görögkatolikus egyházat, első nagyérseke, Lucian Mureșan bíboros szeptember 25-én hunyt el, a szinódus ezt követően, november 5-én választotta nagyérsekké a Kolozsvár–Szamosújvári Egyházmegye megyéspüspökét.

A balázsfalvi Szentháromság-székesegyházban tartott beiktatáson Európa számos görögkatolikus püspöke jelen volt, köztük Fülöp metropolita is. Noha a megválasztott nagyérsek eddig is püspök volt, a beiktatáson szimbolikusan is megkapta a főpapi jelvényeket, mint a pásztori szolgálat és a hatalom jelképeit, melyeket Claudio Gugerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa adott át.

Omofor

Az omofor a püspöki liturgikus öltözék egyik legfontosabb része, nélküle a főpásztor nem végezhet püspöki szertartást. A hosszú és széles szalagot mindig kereszt díszíti, esetleg Krisztus, vagy az Istenszülő képével. A püspök nyaka mögül, a két vállán ereszkedik alá, vagy egy, vagy két ágban. Az jó pásztort jelképezi, aki 99 megmaradt juha mellett azt az egyet is megkeresi. A főpap tehát pásztor, aki vállán hordozza közösségét, nem pedig felette álló vezető. Felelősséget visel a hívekért.

Korona

Az ékkövekkel és ikonokkal díszített mitra néven is ismert korona a püspök és kitüntetett papok fejdísze. A papi koronától az különbözteti meg, hogy kereszt van a tetején. A mitra emlékeztet Jézus Krisztus töviskoronájára. Jézus Krisztus küldetését, feladatát és alázatosságát jeleníti megy. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a püspök vagy a kitüntetett pap, aki a szertartást vezeti, nem saját hatalma által teszi azt, hanem Isten kegyelmének segítségével. Így a mitra az önfeláldozás és önátadás jelképe, amivel viselője a rá bízott nyájat üdvösségre vezeti.

Mandiász

Ez a köpeny minden szerzetest megillet, habár rangtól függően más a kinézete. A püspök akkor veszi fel a mandiászt, amikor szertartáson vesz részt a templomban, de magát a szertartást nem ő maga végzi. (Pl. utrenye, vecsernye, ájtatosságok.) A gallérján kapoccsal összefogott, földig érő, ujjatlan szövetköpeny az egész reverendát beborítja, rajta három vízszintes csíkkal, mely egyszerre szimbolizálja a Szentháromságot, a püspök tanító, megszentelő és kormányzó hatalmát, valamint a harmadik papi méltóságot, a püspöki rangot jelképezi. Lila színe a méltóság, tekintély és bűnbánat jele, a testre boruló köpeny Isten mindent beterítő kegyelmét jelképezi.

Pásztorbot

A főpásztori hatalom és a hívekről, mint nyájról való gondoskodás jelképe. A bot végén kereszt van, melyet két kígyó fog közre, mely utal Jézus szavaira: legyetek okosak, mint a kígyók. Másrészt utal a győzedelmes Krisztusra, aki legyőzi a bűnt és a halált, aminek előképe volt a Mózes által a pusztában készített rézkígyó, mely megmentette az izraelitákat a mérges kígyók marásától.

Enkolpion

Láncon viselt függő. A püspök egy mellkeresztet és egy panágiát, vagyis Istenszülőt ábrázoló függőt hord, a metropolita, nagyérsek és pátriárka emellett egy Krisztust ábrázoló függőt is. A panágia az Istenszülő közbenjárását kéri, és jelzi, hogy viselője az ő védőpalástja alatt teljesíti küldetését. A Krisztus-enkolpion a Krisztus nevében gyakorolt tekintélyt jelzi, és azt, hogy a főpap látható képmása Krisztusnak a társadalomban.

Mellkereszt

Azt jelenti, hogy viselője Krisztus szerint él és szolgál, hatalma nem csupán adminisztratív, hanem apostoli eredetű.