Adj vért, és ments meg három életet!

Ha a médiában bajbajutott emberekről olvasunk, sajnos gyakran megjelennek a segítsen más jellegű hozzászólások. Segítsen az, akinek van pénze; segítsenek a politikusok, az egyház, az önkormányzat és még sorolhatnám. De van egy formája a segítségnyújtásnak, ami sokak számára elérhető, nem kerül pénzbe, és ami által fél óra ráfordítással három ember gyógyulásához, sőt megmentéséhez járulhatunk hozzá.

Az önzetlenség legszebb formája – sokan így jellemzik a véradást. És valóban igaz is a gondolat, hisz minden véradó saját magából ad oda egy részt egy ismerősének vagy épp egy számára teljesen ismeretlen embernek. Jómagam fiatalkoromban a tévében látott „Adj vért és ments meg három életet” jelmondatra kaptam fel a fejem először, és hiába motoszkált bennem évekig a gondolat, mi fán terem a véradás, mégis csak akkor mentem el először, amikor egy ismerős kérte. Bár mondhatjuk, hogy „a csapból is ez folyik”, sokan a televízióban, rádióban, közösségi médiában, hirdetőtáblákon megjelenő felhívások hatására sem gondolnak rá, hogy ők is segíthetnek másokon. Sok tévhit is él a köztudatban a véradás kapcsán. Pedig a szó szoros értelmében életet ment minden véradás, hiszen a vér semmi mással nem pótolható, mesterségesen nem előállítható.

Cikkünkben igyekszünk minden irányból körüljárni a témát, bízván abban, hogy lesz olyan olvasónk, aki csatlakozik a társadalmi felelősségvállalás egyik legszebb formáját gyakorlók köréhez.

Miért épp három élet?

Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) szakmai irányítása alatt zajlik a területi vérellátók munkája. Az OVSz létrehozásáról és feladatairól dr. Nagy Sándor szakmai főigazgató-helyettes beszélt magazinunknak.

Az első szervezett véradó állomások az 1950-es években nyíltak meg Magyarországon, jellemzően a nagy kórházak egyik osztályaként. A 80-90-es évek fordulóján 63 állomás működött az országban, egészen kicsi kórházakban is. Ennyi helyen viszont képtelenség volt megfelelni az egyre szigorúbb elvárásoknak, és biztosítani a legmodernebb technológiákat. Ez indította el a közös gondolkodást egy egységes állami szervezet létrehozásáról. Az 1997-es egészségügyi törvényben pedig már kimondták, hogy Magyarország vérellátásáért az Állami Vérellátó Szolgálat felel. Az egyetemek és megyei kórházak fokozatosan átadták vérellátóikat az államnak. 2000. június 1-jén pedig megalakult az Országos Vérellátó Szolgálat. Az OVSz felel az egységes országos vérgazdálkodásért. A szervezet végzi a járó- és fekvőbetegek vérszerológiai vizsgálatát, ami biztosítja, hogy a beteg a megfelelő vérkészítményt kapja. Ezeket mi osztjuk el a vérellátóink és a kórházi vérdepók között. A hemofíliában, vagyis veleszületett vérzékenységben szenvedők ellátása is a mi feladatunk. Mindezek mellett szervtranszplantációs kivizsgálásokat végzünk, koordináljuk a szervek kivételét és szállítását.

Jelenleg hány vérellátó működik az országban?

Minden vármegyeközpontban van területi vérellátónk. Az egyetemi városokban, Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Győrben és Pécsen pedig régióközpontjaink működnek.

Naponta 40-60 helyszínen gyűjtünk vért, vagy mi, vagy a velünk együttműködő transzfúziós osztályok. A teljes vért még a levétel napján beszállítják a régióközpontokba, ahol 24 órán belül megtörténik annak feldolgozása, a vérkészítmények előállítása. A szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére legfeljebb 36 óra áll rendelkezésre, ezt két budapesti laboratóriumban végzik.

Az OVSz évente közel 15 000 helyszínen biztosít lehetőséget véradásra, hogy aki segíteni szeretne, az megtalálja a legmegfelelőbb helyszínt és időpontot.

Mik azok a bizonyos vérkészítmények?

A feldolgozás során vörösvérsejt-, vérlemezke- és plazmakészítményt állítunk elő. Vagyis a donor által adott vér három beteg ellátásában segít. Innen is származik a szlogenünk: „Adj vért, és ments meg három életet!”

Amikor a vörösvérsejt-készítmény felhasználásra kerül, az OVSZ SMS üzenetben köszöni meg a véradást, és értesíti a véradót, hogy a vére kiszállításra került.

Országos szinten hány véradó jelentkezik a vérellátókban, és ez mennyire fedi le a szükségletet?

Az OVSz munkájának legfőbb partnere a Magyar Vöröskereszt. Ők szervezik a kihelyezett véradásokat, segítenek véradókat toborozni. Tavaly kicsivel több mint 400 ezer jelentkezést regisztráltunk. De nem minden jelentkező lesz végül alkalmas véradásra. Nagyjából 10-12% a kiszűrési ráta.

Nem adhat vért többek között: akinek a testhője 37,5 fok fölött van vagy az elmúlt 3 hétben volt 38 Celsiust meghaladó lázas megbetegedése; alkohol vagy drog hatása alatt állt; mérgezés tüneteit mutatja; állapotos, az elmúlt 6 hónapban szült vagy megszakadt a terhessége; a véradást követő 12 órán belül extrém sportolást tervez, vagy magasban, veszélyes helyen végez munkát; az elmúlt egy éven belül valamilyen állat harapta meg vagy veszettség elleni oltást kapott; 1 hónapnál nem régebbi kullancscsípése van. A teljes lista megtalálható az ovsz.hu-n. A vizsgálatot végző szakember megtagadhatja a vérvételt, ha kétség merül fel a jelentkező válaszainak megbízhatóságában.

Hétköznapokon átlagosan 1600-1800 ember jelentkezik véradásra, és szükségünk is van legalább ennyire minden nap. Vérkészítmények nélkül leállna az egészségügyi rendszer. A vörösvérsejt-koncentrátum 35, a vérlemezke mindössze 5 napig tárolható, és erre a készítményre pont a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknek, vérképzési zavarokkal, rosszindulatú megbetegedéssel élőknek, szerv- vagy őssejttranszplantációra váróknak van szükségük. Ha nem lenne elegendő véradónk minden nap, ez a készítmény egyszerűen elfogyna. Az Rh negatív vércsoportú készítményekkel nagyon óvatosan gazdálkodunk. A gyakori vércsoportoknál gyakrabban frissül a rendelkezésre álló mennyiség. Ha a vérkészítménynek vérszerológiai szempontból valamilyen különleges tulajdonsága van, például ritka antigéntulajdonsággal rendelkezik, azt a lehető legtovább őrizgetjük, hogy a leginkább rászoruló beteg kapja meg. A legritkább vércsoport az AB-. Lehet, hogy egy nap van 1500 véradónk, de közülük csak 20-30 rendelkezik ezzel a vércsoporttal. Egy baleset, szülés közbeni vérvesztés vagy szervtranszplantáció elképesztően magas vérigényt indukálhat. Ha például egy család sérül meg, közöttük magas lehet az ugyanolyan vércsoporttal rendelkezők száma. Ezért előfordulhat, hogy egy betervezett csípőprotézis műtétet például emiatt kell elhalasztani pár nappal.

Én Kárpátalján lettem véradó. A különböző műtétek előtt a beteg családjának véradókat kell toboroznia. Magyarországon van erre példa?

Ez a gyakorlat még a szovjet időkből maradt meg, de Magyarországon ez szigorúan tilos. Itt irányított véradásra van lehetőség. Ha valaki célzottan egy bizonyos emberen szeretne segíteni, kitölt egy erre vonatkozó űrlapot, amin feltünteti a beteg nevét és TAJ-számát. Az irányítottan leadott vér egy virtuálisan elkülönített készletet jelent az adott személy számára. Persze ez nem azt jelenti, hogy konkrétan azt a vért fogja megkapni. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor az egyik bankfiókba betesszük a pénzt, és egy másikból vesszük ki. Naponta 200-300 személy irányított véradásra érkezik hozzánk. Sokan könnyebben rászánják magukat, ha egy ismerősnek van rá szüksége. Így új véradók is kerülnek a rendszerbe, de a lemorzsolódás is magasabb, sokan nem jönnek már vissza később, amikor egy idegen számára adhatnának vért.

Személyes érintettségből rendszeres véradó

Személyes érintettség okán lett véradó a Nyíregyházán élő fiatalember, Gerő Péter, aki megható dolgokat mesélt első véradásáról. Minden egy irányított véradást kérő Facebook-bejegyzéssel indult, aminek hatására nagyon sokan mozdultak meg egy beteg ember gyógyulásáért.

Soha nem jutott eszembe, hogy elmenjek vért adni, amíg egy kárpátaljai református lelkésznek, Zsukovszky Miklósnak nem volt szüksége véradókra. Akkor azt gondoltam, ha tudok segíteni, akkor kötelességem, hogy megtegyem. Egyrészt, mert földim, másrészt mert ő nagyon sokat tett a kárpátaljaiakért. Munka után indultam el a Nyíregyházi Területi Vérellátóba. Kicsit tartottam tőle, mert ez volt az első, de mindenki nagyon segítőkész volt. Ezután pedig a feleségem, Flóra is elment az első véradására, hogy segítsen a tiszteletes úrnak. Reménykedtem, hogy a tiszteletes meggyógyul, de sajnos elhunyt. Mindenképp az ő érdeme, hogy elmentem vért adni, és talán nem is tudott róla, hogy még a kórházból is karitatív munkát végzett. Az ő esete indította el bennem, hogy amikor eljött a Pelikán-napom, újra elmenjek. Akkoriban volt egy nagy vihar, amiben megsérült egy tűzoltó, így újra irányítottan indultam el vért adni. Így tudtam meg, hogy 0- a vércsoportom, ami az egyik legritkább, és a hölgyek a véradóban ösztönöztek is, hogy mindenképp menjek máskor is. Ezt most már kötelességemnek érzem. Látom a fontosságát annak, hogy bekerüljön az emberek tudatába: szükség van véradókra.

 Minden évben november 27-én ünnepeljük a magyar véradók napját.

 Tények és tévhitek a véradásról

Hogy hogyan is történik a véradás, ki lehet és ki nem lehet véradó, arról dr. Csépány Norbert, a Debreceni Regionális Vérellátó Központ igazgató főorvosa, a Nyíregyházi Területi Vérellátó vezető főorvosa adott tájékoztatást.

Minden véradásra érkezőnek be kell mutatnia a TAJ-kártyáját, lakcímkártyáját és valamilyen fényképes igazolványt. Ha a felvétel megtörtént, mindenki kap egy egységes formanyomtatványt, úgynevezett donorkérdőívet, amiben többek között az aktuális egészségi állapotra, korábbi betegségekre, utazási szokásokra, orvosi kezelésekre kérdezünk rá. Ha ez megvan, ujjbegyszúrásból ellenőrzik a kollégák a jelentkező hemoglobinszintjét. A hemoglobin a vérünkben található fehérjemolekula, ami az oxigénszállításért felel. Ezután orvosi vizsgálat következik. Itt megbeszélik a kapott értéket, a kérdőívben adott válaszokat, rákérdeznek a jelentkező által szedett gyógyszerekre, korábbi műtéti beavatkozásokra, testékszerekre, tetoválásra, akupunktúrás kezelésre, végezetül megmérik a jelentkező vérnyomását.

Az alkalmasság alsó korhatára 18, a felső pedig 65 év. A donor legalább 50, legfeljebb 140 kg testsúlyú személy lehet.

Ha a jelentkező minden szempontból megfelel, akkor jut el magához a vérvételhez. Ez egy nagyjából 8-10 perces folyamat. Mindenkitől 450 milliliter vért veszünk le, plusz az OVSz vizsgálataihoz még 3-4 kémcsőnyire van szükség. Ilyen vérmennyiség elvesztése nem jelent kockázatot a donor egészségi állapotára.

Mi történik a levett vérrel?

A levett vér minden területi vérellátóból az OVSZ régióközpontjába, esetünkben Debrecenbe kerül. Ott történik a különböző vérkészítmények, vagyis a vörösvérsejt, a trombocita és plazma előállítása. Vírus- és vércsoportszerológiai vizsgálatokra pedig a budapesti központba küldjük a mintacsöveket az ország egész területéről. Ha a teszteken bármiféle eltérést találunk, akkor hivatalos, postai levélben behívjuk a donort egy elbeszélgetésre, ahol tájékoztatjuk a talált eltérésről. Ennek fényében alakul tovább a donor útja. Az eltérésekből adódóan lehet, hogy csak egy bizonyos ideig nem adhat vért, de az is előfordulhat, hogy a későbbiekben sem.

Hány véradót fogadnak egy átlagos hónapban Nyíregyházán?

Havi szinten 1200-1300 véradó jelentkezik nálunk, a levett adag pedig nagyjából 1000-1100.

100-200 jelentkező végül nem jut el a vérvételi helyiségbe. Mik a kizáró tényezők?

Azt tapasztaljuk, hogy akinek egy családtagja vagy ismerőse volt már vért adni, az nagyjából tudja, mi fog történni, de sokan itt szembesülnek vele, hogy személyes dokumentumokra is szükség van. Ezek nélkül senkit nem tudunk felvenni a rendszerünkbe.

Egészségügyi szempontból országos szinten az alacsony hemoglobinszint a leggyakoribb kiszűrési ok, ami a táplálkozástól, kipihentségtől, stressztől is függ, a nők esetében a menstruációs ciklus is hatással lehet rá. Ez három hónapos kiszűrést jelent, vagyis a donornak ennyi időt mindenképp hagyunk, hogy a szervezete regenerálódjon. Véradás után alapvetően is csökken ez a szint, de ha már véradás előtt sem éri el minimumot, az szédülést, fülcsengést, gyengeségérzetet, akár ájulást is eredményezhet. Ha pedig valaki eleve hajlamos az ájulásra vagy korábbi véradásán rosszul lett, akkor dönthetünk úgy, hogy nem veszünk tőle vért. Gyakori kizáró ok a vérnyomásprobléma és az inzulinnal kezelt cukorbetegség is.

A Véradók nevű Facebook-csoportban nemrég a 205-ik véradásáról osztott meg valaki képet. Nyíregyházán vannak hasonló rekordok?

A férfiak évi 5, a nők pedig 4 alkalommal adhatnak vért, két véradás között pedig legalább 56 napnak kell eltelnie. Sok donorunk már jóval száz fölött jár, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 15-20 évben rendszeresen adott vért. Az első alkalommal és kerek számok elérésekor oklevelet kap a véradó.

Több évtizedes, rendszeres, önkéntes véradói tevékenységük elismeréseként a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat felterjesztése alapján a Belügyminisztérium minden évben vármegyénként egy személynek ítéli oda Pro Vita díjat.

A véradások számát az országos informatikai rendszerünk ellenőrzi és nyilvántartja. Az adatfelvétel után rögtön tudjuk, hogy az elmúlt 365 napban hány sikeres véradása volt az adott személynek, és hogy adhat-e már egyáltalán újra. Ha valaki megadja az e-mail címét, az OVSz levélben értesíti, hogy eltelt a két véradás közötti kötelező várakozási idő. Ezt nevezzük Pelikán-napnak.

Említette, hogy változó ismerettel érkeznek a véradók. Tévhitekkel is találkoznak a munkájuk során?

Sokan azt gondolják, ha vérnyomáscsökkentőt szednek, akkor nem adhatnak vért, de ez téves. Cukorbetegség esetén, ha valaki csak gyógyszeres kezelést kap, nála is szóba jöhet véradás, de inzulinos kezelés mellett már nem. Műtétek, tetoválás- és testékszer készítés, akupunktúrás kezelés után négy hónap várakozási idő szükséges, mert ezeknél magas a fertőzési rizikófaktor. A tévhittel ellentétben az allergia sem minden esetben kizáró tényező. Ha bárkinek kérdése van a véradással kapcsolatban, az ovsz@ovsz.hu címre megírhatja, és választ is kap a kérdésére.

A nyíregyházi vérellátó munkatársaival rendezvényen és kihelyezett véradáson, például a máriapócsi görögkatolikus motorosbúcsún is találkoztam már. Gyakran települnek ki az épület falain túlra?

Hétfőn, szerdán és pénteken reggel 8-tól délután fél 4-ig, kedden és csütörtökön 8:00 és 17:30 óra között itt várjuk a véradókat. Ezen kívül a Magyar Vöröskereszt által szervezett kihelyezett és céges véradásokat is mi végezzük egész Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Az OVSz honlapján elérhető, hogy a következő 2 hétben hol lesz lehetőség véradásra.

A Nyíregyházi Területi Vérellátó (jelenlegi címe: Nyíregyháza, Szent István út 68.) 1963-ban kezdte meg működését. 2000. január 1-jén csatlakozott az Országos Vérellátó Szolgálathoz a Debreceni Regionális Vérellátó Központ tagjaként. Itt végzik a beteg és terhes vércsoport-szerológiai vizsgálatokat, innen látják el vérkészítményekkel a Jósa András Oktatókórházat és a Kisvárdai Kórházat. Emellett a nyíregyházi vérellátó bonyolítja le a kiszállásos véradásokat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén.