A szakrális tér és a hit útjai Balla Ede előadásában

Balla Ede, székelyudvarhelyi származású író és zarándoklatvezető, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szociológia és vidékfejlesztési szakirányán tanult. Könyvei a spirituális műveltség széles spektrumát ölelik fel. Bemutatják a szakrális földrajz titokzatos és mély világát (Szent földünk rajza, 2010), a Csíki medence szent helyeit (Oltáron az Olt, 2013; A Szív kápolnája, 2019), és templomi freskók üzeneteit (László király öröksége, 2022). Ezenkívül, Ede rendszeresen vezet túrákat Erdély történelmi és szent helyeire, melyeket olyan szakrális tartalommal tölt fel, hogy messze túlmutatnak az egyszerű gyalogtúrák minőségén.  Könyvein, előadásain keresztül, gazdagon szórja Székelyföld és a magyarság, a hit szeretetének fénymagjait.

A számunkra tartott előadást egy csíkszenttamási gyűjtésből származó énekkel ("Mária, Mária, mennyei szép hajnal…") nyitottuk meg, megzengetve a teret és szívünket, ezzel hívva meg az Istenanyát körünkbe. Az előadás középpontjában a nőiség szakrális szimbóluma, Babba Mária és a Boldogasszony-tisztelet állt, mely az erdélyi magyarság egyik legősibb és legmeghatározóbb lelki öröksége. Magyarázatot kaptunk arról, hogy a Kárpát-medence nem véletlenül Mária országa. Szakrális értelmezésben a medence nem egyszerűen földrajzi forma, hanem egyfajta anyaméh-szimbólum. Ahogyan az anyaméh befogadja és táplálja az új életet, úgy a medence is összegyűjti a vizeket. A víz pedig, az érzelmek, az intuíció, a termékenység, az élet keletkezésének jelképe, mindaz, amit a női principium is magába foglal. Az előadásából megtudtuk, hogy a Boldogasszony ünnepek időpontjai nem véletlenszerűen követik egymást, hanem nagyon is tudatosan, a kozmikus isteni rendhez igazodnak (pl. Gyümölcsoltó Boldogasszony - tavaszi napéjegyenlőség - az Élet csírájának befogadása).

Balla Ede hittel, szívvel és lélekkel átadott tudása megérintett minden résztvevőt és fénymagjával gazdagodva, hazavittük azt a szívünkben. Hálás köszönet érte!