Alipiosz szé., Győző szé.
◀︎ 
 november 26. 
 ▶︎
2Tim 1,1-2.8-18

Pál, Isten akaratából, a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint Jézus Krisztus apostola: Timóteusnak, szeretett fiának. - Kegyelem, irgalom és béke az Atyaistentől és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól! Ne szégyenkezz hát az Úrról való tanúságtétel miatt, sem énmiattam, aki érte bilincseket hordok, hanem szenvedj velem az evangéliumért Isten erejének segítségével. Ő megmentett és szent hívással meghívott minket, nem a tetteink alapján, hanem az ő saját elhatározása s kegyelme által, amelyet örök idők előtt adott nekünk Krisztus Jézusban. Ez most nyilvánvalóvá lett a mi Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak megjelenése által, aki a halált legyőzte, az életet pedig és halhatatlanságot felragyogtatta az evangélium által. Ennek lettem hírnöke, apostola és tanítója. Ezt is emiatt szenvedem, de nem szégyenkezem, mert tudom, kinek hittem, s biztos vagyok abban, hogy ő meg tudja őrizni rábízott kincsemet addig a napig. Tartsd hát magadat a tőlem hallott egészséges igékhez, legyenek azok a példaképed hittel és szeretettel Krisztus Jézusban. Őrizd meg a rád bízott drága kincset a Szentlélek által, aki bennünk lakik. Hiszen tudod, hogy az ázsiaiak valamennyien cserben hagytak engem, köztük Figelosz és Hermogenész is. Könyörüljön az Úr Oneziforosz házán: sokszor felüdített engem, s bilincseim miatt nem szégyenkezett, hanem amikor Rómába jött, szorgalmasan keresett, s megtalált. Adja meg neki az Úr, hogy irgalmat leljen az Úr előtt azon a napon. Hogy milyen szolgálatokat tett nekem Efezusban, azt te tudod legjobban.

Lk 19,12-28

Azon időben mondá az Úr e példabeszédet: „Egy főember messze földre indult, hogy királyságot szerezzen magának, s aztán visszatérjen. Magához hívatta tíz szolgáját, adott nekik tíz minát és így szólt hozzájuk: Kamatoztassátok, míg vissza nem térek. Polgártársai gyűlölték, ezért követséget küldtek utána és tiltakoztak: Nem akarjuk, hogy királyunk legyen. Mégis megszerezte a királyságot és visszatért. Hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan forgatta. Jött az első, s így szólt: Uram, minád tíz minát hozott. Jól van, derék szolga! - felelte neki. - Mivel a kicsiben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett. Jött a második is: Uram - mondta -, minád öt minát jövedelmezett. Ennek ezt válaszolta: Téged öt város fölé rendellek. Végül jött a harmadik és így beszélt: Uram, itt a minád! Kendőbe kötöttem és eldugtam, féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy. Fölveszed, amit nem te tettél le, és learatod, amit nem te vetettél. - A magad szájából ítéllek meg - mondta neki -, te mihaszna szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok. Fölveszem, amit nem én tettem le és learatom, amit nem én vetettem. Miért nem adtad hát oda pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza? Ezzel a körülállókhoz fordult: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok oda annak, aki tíz minát kapott. Azok megjegyezték: Uram, neki már tíz minája van. - Mondom nektek, hogy akinek van, az kap, akinek meg nincs, attól azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyen, vezessétek ide, és öljétek meg a szemem láttára.” Azután, hogy ezt mondta, folytatta útját Jeruzsálem felé.

Szent Alipiosz oszlopos atya

A paphlagoniai Adrianopoliszból származott, s Herakliosz császár idején, a VII. században élt. Egy ideig diakonusként működött, majd harminc éves korában visszavonult a pusztába, ahol egy oszlopon állva élte le hátralévő 53 évét. 640-ben halt meg.


Szent Győző vagy Nikón

Görög mellékneve „metanoeite”, mert mindenkinek ezt kiáltotta: „Térjetek meg!”. Vándorló szerzetes volt, aki egész Kisázsiát és Kréta szigetét körbejárt, és Spártában halt meg a X. század végén. Ereklyéit máig is ott tisztelik.