2Kor 8,7-15

Testvéreim! Ahogy mindenben bővelkedtek – hitben, szóban, ismeretben, minden buzgóságban, és a tőlünk rátok áradó szeretetben –, úgy ebben az adakozásban is legyetek bőkezűek! Nem parancsként mondom, hanem azért, hogy mások buzgóságának említésével a bennetek lévő szeretet valódiságát is próbára tegyem. Hiszen ismeritek a mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelmét: gazdag létére értetek szegénnyé lett, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. Ezzel kapcsolatban elmondom a véleményemet nektek, akik tavaly nemcsak elkezdtétek a gyűjtést, hanem a gyűjtésben való önkéntes részvétel szándékáról is tanúságot tettetek. Most váltsátok tettekre, hogy amilyen az önkéntes részvétel szándéka volt, olyan legyen – lehetőségeitekhez mérten – a véghezvitel is! Mert ha megvan a készség, akkor aszerint kedves az adomány, kinek mije van, nem aszerint, kinek mije nincs. Hiszen nem az a cél, hogy másoknak könnyebb legyen, nektek meg nyomorognotok kelljen; hanem az egyenlőség. A ti jelenlegi fölöslegetek pótolja az ő hiányukat, hogy máskor az ő fölöslegük pótolja majd a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen; amint meg van írva: Aki sokat gyűjtött, nem bővelkedett, és aki keveset, nem szűkölködött.

Mk 3,6-12

Abban az időben a farizeusok a Heródes-pártiakkal együtt tanácsot tartottak Jézus ellen, hogy vesztét okozzák. Jézus tanítványaival visszavonult a tó partjára. Nagy tömeg követte Galileából, Júdeából, Jeruzsálemből, Idumeából és a Jordánon túlról. Tírusz és Szidón környékéről szintén nagy tömeg gyűlt köréje, mert hallották, mi mindent visz végbe. Szólt tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát, nehogy a tolongó tömeg agyonnyomja. Sokakat meggyógyított, úgyhogy akinek volt valami baja, az mind ott tolongott körülötte, hogy legalább megérinthesse. A tisztátalan lelkek pedig, mihelyt meglátták, elé vetették magukat, és elkezdték kiáltozni: „Te az Isten Fia vagy!” De ő keményen rájuk parancsolt, hogy kilétét föl ne fedjék.

Szent Miron vértanú

Miron vértanú Achájából származott nemes és gazdag családból. Nagyon szelíd és szeretetteljes ember volt, Istennek tetsző életet élt. Decius császár idejében lett a város papja. Amikor egy karácsony alkalmából Antipater helytartó eljött a templomba, hogy elfogja a keresztényeket, az istentiszteletet végző Miron félelem nélkül elmarasztalta a helytartót kegyetlensége és bálványimádása miatt. Ezért elfogták őt és kínzások alá vetették. Fára függesztették, vasakkal szurkálták, tűzzel égették, és végül tüzes kemencébe dobták. A szent ezek alatt sértetlen maradt, a tűz a hóhérokat égette meg. A helytartó végül vadállatok elé dobatta. Amikor a vadállatok sem bántották a szentet, a dühös helytartó öngyilkosságot követett el. A vértanút ezután Kyzikébe vitték, s ott lefejezték 251-ben.