Megalakult a Vallásturizmus Tanács Fülöp metropolita részvételével

Az elmúlt három évben komoly alapozó munka zajlott a Magyar Turisztikai Szövetségnél és ennek eredményeképpen Magyarország Kormánya, a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége létrehozta a Nemzeti Vallásturizmus tanácsot, egy vallási és szakmai döntéshozókat egyaránt magába foglaló, felekezeteken átívelő együttműködési rendszert, vezető testületet, melynek célja, hogy a vallásturizmus a hazai turizmus kiemelten fontos elemévé váljon.  

A kezdeményezés járulékos következménye, hogy a szervezet Magyarország alaptörvényével összhangban erősíti a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, valamint az országot nemzetközi szinten is adottságainak megfelelő pozícióhoz juttatja a vallásturizmus szegmensében. 

Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes nyitó beszédében kiemelte, hogy az ember csak a test, szellem és a lélek összetettségében ragadható meg. Hazai sporteseményeink a testet, míg a nálunk rendezett tudományos konferenciák elsősorban a szellemet szólítják meg, de az abszolútummal való személyes, lelki kapcsolat ápolása szintén hozzátartozik az ember lényéhez.  A vallási élet szempontjából fontos helyeken való időtöltés, program elsődlegesen a lélekre irányul, de a szellem és a test valósága ugyanúgy jelen van olyankor is - hangsúlyozta a politikus.  

„A vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóságát megragadja, annak lelki, szellemi, testi összetettségében. Magyarország legfontosabb turisztikai attrakcióinak nagy része egyházi jellegű, elég, ha a Szent István Bazilikától, a debreceni Református Nagytemplomon át, a máriapócsi kegyhelyre vagy a Dohány utcai Zsinagógára gondolunk. Ezek vallási hovatartozás nélkül is minden magyar ember számára értéket képviselnek.” 

A vallásturizmus fellendítése elsősorban azoknak az embereknek az érdeke, akik elmennek egy-egy kegyhelyre, ott magukba szállnak, szemlélődnek és rendezik az életüket. Ez a lelki folyamat azonban végül az egész társadalom javára válhat. A vallásturizmus megélénkülése azonban jó az egyházaknak is - folytatta Semjén Zsolt, hiszen az állami támogatás által egyre színvonalasabban, professzionálisabban, színes programkínálattal kiegészítve tudják működtetni a vallási helyszíneket.  

„A fejlesztésekhez szükséges tudást a turisztikai szakemberek fogják megadni, a magyar kormány pedig kész támogatásával is hozzájárulni, hogy a vallásturizmus programjai, infrastruktúrái legalább megközelítsék azt a gazdagságot, ami a kegyhelyek, vallási szempontból fontos helyek tekintetében Magyarországot megilleti.” 

Ezt követően Szontágh Szabolcs a Magyar Turisztikai Ügynökség vallásturizmusi programigazgatója igyekezett összefoglalni az elmúlt három év munkáját és az intézkedési tervet ismertetni.  

A magyarországi vallásturizmus mottója „a találkozás kultúrája”, amely jelenti a találkozást magunkkal, amikor picit ziláltabb a lelkünk, közösségeinkkel, hiszen élő egyházakról beszélünk, de mindenek előtt jelenti az élő Istennel való találkozást is.  „Egyházi értékkincseink meg tudják adni azokat az élményeket, amire egy általános utazónak szüksége van, hiszen a világi és a vallási turizmus keresztmetszete nagyon erős. Közel 4000 értékkincs lelhető fel ma Magyarországon, ezeket az elmúlt években sikerült turisztikai szempontból is strukturálni. 

Szontágh Szabolcs elmondta: nagyon sok ember eljut Tihanyig, de hogy eljusson Zircig, arra már picit figyelmeztetni kell. Tudatosítani kellene az emberekben, hogy bármerre indulnak el az országban, mindenfelé egyházi értékkincseket találnak. A most létrejött szerv feladata, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy ezekbe az épületekbe be is lehessen jutni, hogy az utazó valóban megkapja, amit elkészített számára az Isten. 

A tanács tagja, Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke is, aki üdvözlő beszédében kitért arra, két varázsszavát ismeri a turisztikai szakmának: az egyik az attrakció, amit milyen jó, hogy a turisztikai szakembereknek sikerült értékkincsre lefordítaniuk, hiszen az összetett szó mindkét eleme ősi bibliai, vallási kifejezés is. „Nekünk reformátusoknak is sok olyan értékkincsünk van, ami úgy világhírű, hogy csak mi ismerjük, és az egyik ilyen felekezettől függetlenül, minden magyart érint: ez a vizsolyi Biblia, ami a magyar nyelv bölcsőjének is tekinthető. Vizsoly azt üzeni nekünk, hogy a kicsiből is lehet nagy, ott is ott van a léleképítő találkozás reménye.  

A másik fontos turisztikai szakkifejezés, melyet Balog Zoltán kiemelt, a desztináció, amely nemcsak annyit tesz: állomás, hanem azt is jelenti: megérkezés. „És ha ezt latinra fordítjuk, akkor máris ott vagyunk az adventnél, aminek a csodája éppen ez, hogy a kicsiből is lehet nagy, és a nagy dolgok lehetséges, hogy a világ parányi zugában kezdődnek. A lélek építése is kicsiben kezdődik, nem a lenyűgözés a cél minden esetben, hanem az emberi élet megerősödése, és a fizikai felfrissülés mellett a lelki felfrissüléshez való hozzájárulás. Ha ez sikerülni fog, akkor nem hiába alakul meg a Vallásturizmus Tanácsa. 

Fülöp érsek-metropolita beszédében elmondta, hogy álmában sem gondolta volna,  hogy valaha a turizmusnak erre az oldalára is át kell állnia, de ebből is igazolódik számára, hogy Isten a meglepetések Istene.

Mondható-e, hogy a turizmus élénkítése, fellendítése egyházi munkánknak, az üdvösség szolgálatának a mellékterméke? – tette fel a fogós kérdést. „Az embereknek szükségük van arra, hogy saját lakhelyükről útrakelvén zarándokként, turistaként ezeket a helyeket meglátogassák. Akik pedig eljönnek hozzánk, azokat Istenhez kell vezetnünk. Nem azért akarjuk, hogy minél többen jöjjenek, hogy a zarándokház profitot termeljen, hanem, hogy minél több embert meg tudjunk szólítani, hozzá tudjuk segíteni, hogy értékkincseinken keresztül megérintse őket a jó Isten. 

Máriapócs olyan kiemelt turisztikai jelentőségű gyűjtóhely, ami nem csak a katolikus magyaroknak ad sokat, hanem azoknak a szomszédos népeknek is, akikkel sajnos sokszor ellentétbe kerültünk. Máriapócs a nemzeti megbékélés színhelye lett. 

Fülöp érsek-metropolita atya Orosz István atya, Magyarország legfontosabb görögkatolikus kegyhejének, máriapócsi igazgatója szavaival zárta beszédét: „az a cél, hogy akik idejönnek turistaként, zarándokként menjenek haza. Az egyház feladata is ez, hogy minél több embert hozzásegítsünk ehhez a felfedezéshez, hogy zarándokok vagyunk. Zarándoklásunknak pedig egy igazi célja lehet: Isten országához közelebb kerülni.”