Gyógyulni csak Isten segítségével lehet

Gyógyulni csak Isten segítségével lehet

2024-06-09 07:10:41
Szerző: Nyíregyházi Egyházmegye/P. Tóth Nóra
Kocsis Fülöp érsek
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
Szocska Ábel püspök
Görögkatolikus Múzeum
A Bethlen Gábor utca és Síp utca sarkán immár emlékmű jelzi, hogy egykor zsidó családok laktak a mai Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola helyén. "Mégis [...] van remény a jövőre. Van remény, hogy ez a társadalom bizonyos ügyek, emlékek, ideológiák mentén mégiscsak egy lesz: a megbékélés, az együttérzés, az empátia, a humánum ügye mentén" - mondta a június 7-én tartott átadó ünnepségen dr. Frölich Róbert országos főrabbi.

A nyíregyházi helytörténeti adatok szerint a Bethlen Gábor utca és a Síp utca által határolt területen zsidó családok éltek, erre három botlatókő is emlékezteti az arra elhaladókat. Június 7-étől immár nemcsak lábunk elé nézve, a flaszterben, hanem a kerítésen is láthatjuk ennek jelét. A történelem viharai okozta tragédiák során eltűnt családok, egykori békés életük majd sorstragédiájuk emlékének állít mementót a főiskola kerítésére helyezett alkotás gyertyával, s az azt megosztó törésvonallal.

„Tudom, hogy az én megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről” – hirdeti Jób könyvének szavait héber és magyar nyelven a márványtábla egyik fele, másik részén az átalakított Dávid csillag formavilágából építkező vas dombormű pedig egy mécsest ölel körbe. Az emléktábla a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola kezdeményezésére a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, a GBAM Partners Kft. és az Antiqua Kft. együttműködésével valósult meg. A táblát holokauszt magyarországi emléknapján Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita és dr. Frölich Róbert országos főrabbi közösen leplezték le, majd a hajdúdorogi érsek hintette meg szenteltvízzel. „Imádságban emlékezünk – kezdte beszédét a szertartás során Fülöp érsek, ha nem imádságban emlékeznénk, akkor mindaz, ami fájó, újra fáj. Gyógyulni csak az Isten segítségével lehet.”

„Ma fájó és szörnyű dolgokról emlékezünk, de imádságban” – hangsúlyozta. Így, ami eszünkbe jut, az Isten színe elé kerül, s ezáltal gyógyul. Fontos tehát, hogy ne csak emlékezünk, hanem az Istenhez forduljunk. A zsidó testvérekkel való együtt imádkozás ezt a helyet az Istenre elmékeztetés helyévé is teszi. Egy lépést tettünk a gyógyulás felé – zárta gondolatait a hierarcha.

A megáldást követően köszöntő beszédében dr. Frölich Róbert országos főrabbi a műalkotások mibenlétéről fogalmazta meg nyitó gondolatait: a személyhez és szívhez szólóan mindenkinek mást és mást üzenő alkotások örök életűek. „Amikor a táblát megnéztem, azt gondoltam: ez a magyar társadalom. Ez a tábla 2024 Magyarországa. Egy egész, melyben van egy sebhely, egy hiány, egy űr, s a két rész nem illik össze, soha nem lesz belőle teljes egész” – állapította meg. „A legfontosabb üzenete a hiány, ami nincs, az űr, a seb – mutatott rá a főrabbi. A magyar társadalmon a 20. század első felében elkezdtek sebeket ejteni, s ezek a sebek összeálltak egy nagy sérüléssé. A II. világháborúban Magyarországon meggyilkolt hatszázezer zsidó: ők ez a rés.” Ez a mély seb nem tud begyógyulni, mert nem lehet őket feltámasztani, mert nem születhettek gyermekeik, unokáik. A Szentírás szavait idézte: – Mit tettél? Testvéred kiontott vérei kiáltanak fel hozzám a földről – mondja Isten Káinnak, amikor megölte Ábelt. Többes számot találunk a szövegben, mert Ábellel meghaltak Ábelnek a soha meg nem született gyermekei, unokái. Ugyanez van ezzel a hatszázezer bűntelen zsidóval – vonta meg a párhuzamot.

„Mégis, hogy itt állunk különböző világnézettel, vallással, pártállással, önidentitással, de együtt és egy gondolattal, egy akarattal és indulattal tudunk emlékezni – van remény a jövőre. Van remény, hogy ez a társadalom bizonyos ügyek, emlékek, ideológiák mentén mégiscsak egy lesz: a megbékélés, az együttérzés, az empátia, a humánum ügye mentén” – hangoztak befejező gondolatai.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza MJV polgármestere szavai szerint „egy újabb nyomot újabb emléket hagyunk gyermekeinknek, unokáinknak és az őket követőknek is. Ez az emléktábla örök mementója lesz annak a tragédiának, amely generációk életét tette tönkre és családok százezreit szakította szét. A holkauszt a történelem legsötétebb fejezete, amelyet soha nem szabad elfelejteni. Egész emberiségünk számára fontos, hogy tanuljunk a múlt hibáiból" – mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt 80. emlékévéhez kapcsolódva a város a Kállay-gyűjteményben is szentel ennek figyelmet időszaki kiállításával – felidézve többek között a lerombolt Status Quo zsinagógát – azért, hogy többet ne adhassunk teret a gyűlöletnek.

„Nem szabad elfelejtkeznünk arról a csaknem ötezer nyíregyházi lakosról, akiket minden előzmény nélkül deportáltak – folytatta. A mi feladatunk az, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk: hogy az előítéletek mennyire pusztító erők lehetnek, hogy minden emberi élet értékes és megismételhetetlen és hogy a szeretet, a megértés és a tisztelet az egyetlen út a békés együttélés felé.” A Dohány utcai zsinagóga főkántora, Fekete László az áldozatok emlékére elénekelt héberül egy sirató imát, ezzel zárva az eseményt.

Az ünnepélyes átadón jelen volt Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, dr. Fónagy János miniszterhelyettes, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára, dr. Szabó Tünde kormánybiztos és országgyűlési képviselő, Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke. Az ünnepség utcán zajló része után a Görögkatolikus Múzeumban folytatódtak az emléknap programjai.

Csillag a házon, csillag a kabáton címmel megnyitották a Magyar Zsidó Múzeum vándorkiállítását a második emeleti kiállítótérben. Dr. Szabó Irén, a Görögkatolikus Múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd a sárga csillagot viselő zsidók fotóportréit összegyűjtő tárlatot dr. Toronyi Zsuzsanna a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója mutatta be. A kiállításon csaknem nyolcvan portré látható a falon, s a közel húszéves gyűjtés során a portrék mellé rövid életutak és történetek is kapcsolódtak, még közelebb hozva a mindenkori személőhöz ezeket az embereket. A személyes történeteket és a csillag viselésével kapcsolatos irodalmi idézeteket is megismerheti, aki megtekinti szeptemberig a vándorkiállítást a Görögkatolikus Múzeumban, első állomásán 2020-as létrejötte után.   

Később a múzeum előadótermében Botlatókő, emléktábla és ami mögötte van címmel dr. Kührner Éva, a Szent Atanzáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola főkönyvtárosa tartott előadást. A helytörténeti adatokat, fotókat összegyűjtő és elemző előadásban a hallgatók megismerhették Nyíregyháza történetét s azon belül a Nyíregyházán és környékén élő zsidó családok városban betöltött szerepét, sorsát egészen a gettósításig és a gyűjtőtáborokba való szállításig, sőt a túlélőkről is szót ejtett, kiemelten azokra figyelve, akik a főiskola területén éltek.

Nyíregyházán az országos átlaghoz képest magasabb volt a zsidó lakosok aránya a század elején. Békesség volt a városban az 1920-as évekig. Egy 1911-ben Nyíregyházán megjelent folyóirat szavai így írnak erről: "A gyűlölködés nem tud gyökeret verni Nyíregyházán azért sem, mert maguk a zsidók is becsületesen töltik be hivatásukat, a más felekezetűekhez hasonlóan ők is szorgalmas, igyekvő polgárok a város életében.” A papok padja egy kézzel fogható emléke annak, hogy békében is tudnak együtt élni egymástól mindenféle tekintetben különböző emberek, aminek emlékét Krúdy Gyula őrizte meg egyik írásában. Majd azokat a tényezőket is felsorolta a főkönytáros, mi vezethetett mégis a gettósításhoz, s az embertelen körülményekhez és viszonyokhoz, melyekbe – akárcsak az ország egész területén – a nyíregyházi és környékbeli zsidókat is kényszerítették. 

A nap zárásaként agapéra hívtak minden jelenlévőt a múzeum aulájába. Innen dr. Odrobina László főiskolai rektor, valamint dr. Dobos András, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora a városi zsidó temetőbe látogatott és bekapcsolódott a hitközség megemlékezésébe.

 

VEZETŐ HÍREK
Fülöp metropolita köszöntője Tódor munkácsi püspök szentelésén

Fölszentelték a Munkácsi Egyházmegye új püspökét

Organikus pedagógia a hittudományi főiskolánkon: meghosszabbított jelentkezéssel!
 
AKTUÁLIS
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
Fülöp metropolita köszöntője Tódor munkácsi püspök szentelésén

Fölszentelték a Munkácsi Egyházmegye új püspökét

Organikus pedagógia a hittudományi főiskolánkon: meghosszabbított jelentkezéssel!
 
AKTUÁLIS
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Fölszentelték a Munkácsi Egyházmegye új püspökét
Fölszentelték a Munkácsi Egyházmegye új püspökét
 
Fülöp metropolita köszöntője Tódor munkácsi püspök ...
Fülöp metropolita köszöntője Tódor munkácsi püspök ...
 
Organikus pedagógia a hittudományi főiskolánkon: meghoss...
Organikus pedagógia a hittudományi főiskolánkon: meghoss...
 
Isten a jókedvű adakozót szereti
Isten a jókedvű adakozót szereti
 
Hétfőtől rövidített nyitvatartásra kell számítani a ...
Hétfőtől rövidített nyitvatartásra kell számítani a ...
 
Aki szeret, az énekel - ilyen volt a Liturgikusének-tábor
Aki szeret, az énekel - ilyen volt a Liturgikusének-tábor